A megfelelő kaputípus kiválasztásához elengedhetetlen a fogalmak pontos ismerete, mivel egyes megoldások csak bizonyos telek- és használati körülmények között alkalmazhatók.

Egyszárnyú kapu

Működési jellemzők:

• A kapu forgó mozgást végez, egyetlen irányba nyílik.
• A nyitáshoz a kapuszárny teljes ívében szabad terület szükséges.
• A nyitás történhet befelé vagy kifelé, ezt a telek és az utcai viszonyok határozzák meg.

Tipikus alkalmazás:

• Gyalogos bejáratok
• Keskenyebb gépjármű-bejárók
• Olyan helyek, ahol a kapu előtt vagy mögött elegendő hely áll rendelkezésre

Kétszárnyú kapu

Működési jellemzők:

• Mindkét szárny forgó mozgással nyílik.
• A kapu nyitásakor a nyílás két oldalán keletkezik helyigény.
• A két szárny lehet azonos vagy eltérő szélességű.

Tipikus alkalmazás:

• Szélesebb autóbejárók
• Olyan telkek, ahol oldalirányban rendelkezésre áll a szükséges nyitási tér
• Hagyományos bejárati kialakítások

Tolókapu

Működési jellemzők:

• A kapu alsó része vezetősínen fut, görgők segítségével.
• A nyitáshoz a kapunyílás teljes szélességével megegyező oldalirányú szabad szakasz szükséges.
• A talaj állapota befolyásolja a működést, mivel a sínnek tisztának és síknak kell maradnia.

Tipikus alkalmazás:

• Olyan telkek, ahol nincs hely a szárnyak kifordulásához
• Hosszú, egyenes kerítésszakaszok mellett
• Rendszeres gépjárműforgalom esetén

Úszókapu

Működési jellemzők:

• Nincs alsó vezetősín a kapunyílás alatt.
• A kapu oldalirányban mozdul el, ellensúlyos kialakítással.
• A teherhordás a kapu oldalán elhelyezett szerkezetre koncentrálódik.

Tipikus alkalmazás:

• Egyenetlen burkolatú vagy lejtős bejárók
• Olyan területek, ahol a sín elhelyezése nem megoldható
• Nagyobb kapuszélességek esetén

Harmonika kapu

Működési jellemzők:

• A kapu elemei egymáshoz képest elfordulnak és eltolódnak.
• A nyitás során kisebb oldalirányú helyigény jelentkezik, mint egy hagyományos tolókapunál.
• A mozgás összetettebb mechanikát igényel.

Tipikus alkalmazás:

• Szűk telekbejáratok
• Olyan helyek, ahol sem a szárnyaskapu, sem a hosszú tolókapu nem fér el
• Ipari és lakossági környezetben egyaránt

Kapu nyitási irányok és méretezés érthetően

A kapuk kiválasztásánál sok félreértés nem a termékeknél, hanem a fogalmaknál kezdődik.
Ebben a részben olyan kifejezéseket tisztázunk, amelyek gyakran felmerülnek ajánlatkéréskor vagy rendelés előtt – és amelyek félreértése könnyen rossz kapumérethez vagy nem megfelelő működéshez vezethet.

Nyitási irányok – mit jelent a „balra befelé” vagy „jobbra befelé”?

Ez egy nagyon fontos alapelv, mert ha máshonnan nézzük, teljesen megfordulhat a jelentés.

Befelé nyíló kapu

• A kapu a telek irányába, az udvar felé nyílik.
• Ez a leggyakoribb megoldás lakóingatlanoknál.
• A kapu nyitásakor az udvaron kell helyet biztosítani a mozgáshoz.

Kifelé nyíló kapu

• A kapu az utca vagy a közterület felé nyílik.
• Csak ott alkalmazható, ahol ezt szabályozás engedi.
• Fontos figyelembe venni a járdát, közlekedést, hóeltakarítást.

Balra befelé nyíló kapu – mit jelent pontosan?

• Az utcáról nézünk a kapura.
• A kapuszárny bal oldalra fordul el, amikor befelé nyitjuk.
• A zsanérok a bal oldalon helyezkednek el.

Jobbra befelé nyíló kapu

• Szintén az utcáról nézve
• A kapuszárny jobb oldalra fordul el befelé nyitáskor.
• A zsanérok a jobb oldalon vannak.

 Ez az elnevezés nem ízlés kérdése, hanem műszaki meghatározás, ami befolyásolja:

• a kapuszerkezet kialakítását
• az automatika típusát
• a rögzítési pontokat

Nyílásszélesség és szabad nyílás – nem ugyanaz

Nyílásszélesség

• Az a távolság a kapuoszlopok között, amit át kell hidalni.
• Ez az elméleti méret, amit a rajzon vagy a helyszínen mérünk.

Szabad nyílás

• Az a valós, ténylegesen használható áthaladási szélesség, amikor a kapu teljesen nyitva van.
• Ez az a méret, amin az autó ténylegesen áthalad.

A két fogalom toló és úszó kapuk esetén, nem feltétlen egyezik meg.

Úszókapuknál: miért nagyobb a kapu, mint a nyílás?

• Az úszókapu nem támaszkodik alá a nyílásnál.
• A kapu egy része ellensúlyként működik, hogy a szerkezet stabil maradjon.
• Ez az ellensúly a kapu „hátsó” részén található.

Mit jelent ez számokban?

• Az úszókapu teljes hossza általában kb. 30%-kal nagyobb, mint a szabad nyílás.

• Például:

  4 méter szabad nyílás esetén  a kapu teljes hossza kb. 5,2 méter

Ez nem extra ráhagyás, hanem szerkezeti szükségszerűség.

Miért fontos ezt előre tudni?

Az úszókapuknál ez a méretkülönbség hatással van:

• az alapozás hosszára
• a rendelkezésre álló oldaltérre
• a kerítés vonalának kialakítására

Sok esetben nem a kapunyílás szélessége a korlát, hanem az, hogy:

van-e elég hely az ellensúly számára

Rövid összefoglalás

• A nyitási irányt mindig az utca felől nézve kell meghatározni
• A balra/jobbra nyitás műszaki kérdés, nem elnevezési játék
• A nyílásszélesség és a szabad nyílás nem azonos fogalmak
• Úszókapuknál a kapu mérete kb. 30%-kal nagyobb, mint a szabad nyílás az ellensúly miatt