Kis különbség, mégis hogyan jelenthet 0,1 mm 10 évet a kerítés élettartamában?
Köztudott, hogy a vastagabb anyag hosszabb élettartamot biztosít, de van egy kevésbé ismert tény is: a huzal vastagsága meghatározza a felületkezelés vastagságát is.
Mit jelent a horganyzás?
Amikor horganyzásról beszélünk, sokan azonnal rávágják, hogy tudják, miről van szó: egy ezüstös színű bevonat, amely megvédi a vasat a korróziótól. Ez igaz, de a horganyzásnak többféle, eltérő hatékonyságú módszere is létezik.
Az ezüstös felület, amit általában horganyzásnak hívunk, különböző gyártási eljárásokkal érhető el, amelyek eltérő minőségű bevonatokat eredményeznek. A horganyzás az 1700-as évek közepén kezdődött, és azóta folyamatosan fejlődik. Két fő típusa van: a folyamatos (szalagos) horganyzás és a szakaszos (darabáru) horganyzás.
Folyamatos horganyzás: Ezt a módszert hidegen vagy melegen hengerelt acélszalagok és huzalok bevonására használják.
Szakaszos horganyzás: Ezt leginkább csövek, profilok, kész alkatrészek és komplett acélszerkezetek korrózióvédelmére alkalmazzák.
A különböző horganyzási eljárások különféle termékeken, eltérő tulajdonságokkal rendelkező bevonatokat eredményeznek.
A huzalból készült kerítések lakóövezeti beépítésre való alkalmasságában nagy szerepe volt Tadeusz Sendzimir lengyel származású feltalálónak, aki az 1920-as évektől forradalmasította az acélgyártás folyamatát, és új perspektívát nyitott a horganyzott és rozsdamentes acélok felhasználásában.
Valójában mennyi ideig véd a horganyzás?
A horganybevonatok élettartama atmoszférikus igénybevétel esetén arányos a horganyréteg vastagságával. Azonos korróziós körülmények között, kétszer olyan vastag bevonat kétszer annyi ideig védi az alapfémet.
A horganybevonatok korróziós ellenállását természetes környezetben végzett „kitéti” vizsgálatokkal mérik. Ezek a vizsgálatok azt mutatják meg, hogy milyen gyorsan kopik a horganyréteg a szélsebesség, csapadék, szálló por, napsugárzás és egyéb környezeti hatások következtében.
Egy kisvárosi, tiszta levegőjű településen mely a C2-es korrózívitási kategóriába tartozik 20 év alatt az időjárási körülmények hatásárva kb. 8 mikront fog kopni a védőbevonat, míg egy C4-es kategóriába tartozó szennyezettebb levegőjű városban, ugyanez a kopás várhatóan 48 mikron lesz ami hatszorosa az előző értéknek. Ebből az is következik, hogy, szennyezettebb levegőjű városban, ipari övezetben ugyanaz a horganyzott bevonat hatod idő alatt megy tönkre, mintha egy tiszta levegőjű vidéki kisvárosban épültettük volna be.
Mekkora vastagságú bevonattal rendelkezzen a kerítés?
Egy lenszőke női hajszál vastagsága 0,05 mm, ami egyenlő 50 mikonnal és pontosan megegyezik azzal a minimálisan szükséges bevonati vastagsággal, ami egy kültérben felállított kerítéspanelnél a hosszú élettartam alapja. Ez azért fontos, mert szabad ég alatt a horganyzás veszít a vastagságából évente kb. 1-1,5 mikront.
Könnyen kiszámítható, hogy alapesetben is egy jó minőségű kerítéspanel évtizedekig rozsdamentes marad. A kerítés táblákon a rozsda akkor kezd el megjelenni, amikor a horganyzás vastagsága az időjárási hatások miatt 30 mikron alá csökken.
A tűzihorganyzás által elérhető bevonatvastagság gyakorlatilag – anyagvastagságtól függően- 50-150 mikron közötti, emiatt hosszú évtizedekre megoldott korrózió elleni védelemmel lehet számolni.
Az utóbbi időben egyre több lakóház és ipari létesítmény körül látunk táblás kerítéseket. Ezek a rendszerek gyorsan szerelhetők, hosszú élettartamúak és esztétikus megjelenésűek. A táblás elemes kerítések az 1960-as évek után váltak népszerűvé, amikor a II. világháború utáni technológiai fejlődés lehetővé tette a magas minőségű acélhuzalok gyártását és új felületkezelési eljárások bevezetését. Manapság ezek a modern kerítésrendszerek számos forrásból beszerezhetők, ezért érdemes alaposan tájékozódni a vásárlás előtt, hogy mire érdemes figyelni.
Mi az a tűzihorganyzás?
A tűzihorganyzás során a munkadarab teljes felületét megtisztítják, majd belemerítik egy olvadt horganyfürdőbe. A 419 °C-on olvadó folyékony fémben olyan folyamatok zajlanak le, amelyek eredményeként az acél felületén többfázisú, diffúziós fémbevonat alakul ki.
A tűzihorganyzott felületek általában nem igényelnek utólagos festést, ugyanakkor a felület lehet egyenetlen, tücskös és foltos is, azonban ez a használati értéken nem befolyásolja hátrányosan. Festésre csak akkor van szükség, ha a festékbevonat esztétikai szerepet tölt be, vagy ha nagyon hosszú védelmi időtartamot kell biztosítani. A festékréteg védi a horganybevonatot, míg a horganyréteg megakadályozza a festékréteg alározsdásodását.
Miért lehetünk nyugodtak, ha a táblás kerítésünk az EN ISO 1461 szabvány szerint készült?
Ha a táblás kerítésünk az EN ISO 1461 szabvány szerint tűzihorganyzással készült, biztosak lehetünk abban, hogy hosszú évekig nem kell foglalkoznunk a karbantartásával. Az EN ISO 1461 szabvány Európa-szerte érvényes, és a tűzihorganyzott acélszerkezetekre és öntvényekre vonatkozik. A horganyzás során az acéldarabokat olyan fémolvadékba merítik, amely legfeljebb 2% egyéb fémet tartalmaz a cinken kívül.
A tűzihorganyzással felvitt bevonatok a vas és acéltermékek korrózió elleni védelmét szolgálják. A bevonat vastagsága és az alkalmazási körülmények alapján megbecsülhető a horganybevonat várható élettartama. Általában a termék anyagvastagságának növekedésével a horganybevonat vastagsága is nő.
Például egy 4 mm huzalvastagságú kerítés esetében a horganyréteg vastagsága legalább 55 mikronméter, ami azt jelenti, hogy legalább 10 évig nem kell a kerítés karbantartásával foglalkoznunk.
Természetesen, ezeket az értékeket nem lehet bemondásra elfogadni, a megvásárolt termékhez a gyártó forgalmazónak kérésre kötelező a minőségi bizonylatot bemutatni.
